2017. augusztus 21. Hétfő  ·  Eddigi látogatók: 990,506  ·  Online: 61
Vasi Magazin menü
Magazin archívum
2013.
01 
2010.
08 
2009.
05  12 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Vasi Magazin - Cikkek  
     
 
Ismertető füzet a nicki és a csánigi templomról
Nyomtatható változat!

.

A műemléki kutatások kapcsán újabb ismeretek tárultak fel az idei évben a nicki és a csánigi templomról.
A nicki templom külső felújítása során nagy meglepetés volt, hogy a nagynak számító korábbi gótikus templom megmunkált kövei: ajtó és ablak keretei, faragott kőbordái az épület lábazatába kerültek beépítésre. Szinte méterenként helyezkedtek el a különböző formájú kövek. Nick 1328-ban „Egyházas Niczk“-ként szerepel, ami arra utal, hogy nagyon korán volt temploma, talán már István király idejében. A jelenlegi barokk templomot Niczky Lázár építtette az 1700-as évek közepén, de minden bizonnyal falai megegyeznek a korábbi temploméval. A gróf végrendelete részletes utasításokat tartalmaz, hogy milyen legyen az épülő templom, ezért nagy segítséget ad az egykor mívesen elkészített templombelső teológiai elgondolásának megértéséhez. Nagyon szép a faragott szószék, a szentsír oltár. Rácsodálkozhatunk Szent Balázs és Szent Miklós szobrára, és a ördög felett győzedelmeskedő Szent Mihály alakjára, aki kezében mérleget tart, hogy az ítélet napján az ember tetteit lemérje. Érdekes, hogy a templom védőszentje Szent Miklósról, ami a korai templomoknál gyakori patrónus, Szent Annára változott. Az orgonát 1923-ban Kempf-Kemenesi Sándor szombathelyi orgonaépítő készítette, akinek édesapja a nicki templomban kötött házasságot.
A kőporral bevakolt csánigi templom építési formája arról árulkodott, hogy egy régi épület lehet az Árpád-korból, amikor még nem építettek tornyot és sekrestyét. A kezdetek alakzatait mutatja a templomhajó és a szentély, de azt nem nagyon lehetett remélni, hogy a vakolat alatt értékes leletek rejlenek ennek a kis falunak templomán. A felvizesedett, cementes vakolat eltávolítása után nagyon szép középkori épületelemek kerültek napvilágra. A későbbi ablakok nyitása ellenére is épségben megmaradt egy tölcsérszerű román-kori ablak, amelyet már fent kis „lángnyelvecske“ alakzattal megérintett a gótika. Szinte épségben megmaradt a déli bejárata. Rekonstruálni lehetett a nyugati kaput. A sekrestye északi oldalán befalazott mérműves gótikus kőkeretes ablak vált láthatóvá. Szépen megmaradt a szentély keleti ablaka, sőt a déli falába utólagosan reneszánsz követ építettek be. Ugyan nyomokban látható, de csoda számba megy, hogy a hét évszázad viszontagságai és felújításai ellenére szemlélhető a templom külső vakolatának festése és mintázata.
A templomismertető füzet nemcsak az épületről készített feljegyzésekből közöl sok adatot, hanem a mellette álló haranglábról és a körülötte lévő temetőről. A templom szerény belső berendezései közül említést érdemel az a körüljárható oltár, amelynek hátoldala sekrestyeszekrényként szolgál, kiképzett hellyel a kehely, a miseruhák, oltárterítők számára.
A templomismertető füzetek megjelenése sok értékes információt, kultúrtörténeti adatot szolgáltat, és talán újabb kutatásokat, publikációkat indít el.

 

Aigner Géza

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu