2017. június 28. Szerda  ·  Eddigi látogatók: 959,350  ·  Online: 77
Vasi Magazin menü
Magazin archívum
2013.
01 
2010.
08 
2009.
05  12 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Vasi Magazin - Cikkek  
     
 
Járásnyi közelségben az állam
Nyomtatható változat!

Évnyitó beszélgetés Harangozó Bertalan kormánymegbízottal

2013. január elsejével, a járások létrejöttével, újabb fontos lépcsőfokához érkezett a magyar közigazgatás reformja. Az új rendszer céljairól, feladatairól Harangozó Bertalan Vas megyei kormánymegbízottal beszélgettünk.


A járási rendszer kialakítása része a közigazgatás átfogó átalakításának, és végső célja a hatékonyan, racionálisan, ügyfélközpontúan működő területi közigazgatás létrehozása. Ennek a feltételeit teremtettük meg 2013. január elsejével, fogalmazta meg Harangozó Bertalan, a Vas Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja. – Ez a lépés rendet teremt az államigazgatási feladatok ellátásában is. Ezek egy részét területi szinten eddig a helyi önkormányzatok jegyzői végezték. Most ezeknek a hatásköröknek egy jelentős része visszakerül az állami feladatellátásba.
A járási rendszer kialakításának célja az is, hogy ne az állampolgár menjen az ügy után, hanem az ügyintézés legyen egyszerűbb és könnyebben elérhető az emberek számára. Ezzel az állampolgárokhoz közelebb, úgy is mondhatnám, járásnyira kerül az állam.
A törekvés az, hogy az érintettek egy helyszínen minden, az állammal kapcsolatos hatósági ügyüket el tudják intézni. Erre szerveztük meg 2013. január elsejével Vas megyében is a járási hivatalokat, ahol reményeim szerint a feladatot ellátó kormánytisztviselők magas szakmai színvonalon, és az ügyek, a közszolgálat iránti elkötelezettséggel végzik majd a munkájukat. Nem elfelejtve, hogy az államigazgatás az adófizetők pénzéből működik, és ők a velük szemben ülő ügyfél adóforintjaiból kapják fizetésüket.
A járási szervezeti rendszer részei lettek január elsejével az okmányirodák, majd a tervek szerint, még az idén a járási székhelyeken is létrejönnek az integrált ügyfélszolgálati irodák, azaz a kormányablakok.


Vas megyében milyen szempontok szerint történt a járások kialakítása?


A járások kialakításánál különböző szempontokat kellett figyelembe vennünk: így a sajátos településszerkezetet, a járási székhely tekintetében az identitáshordozó szerepet, a történetiséget, a munkahely, a közlekedés, a vidékfejlesztés tényezőit, és bizonyos esetben a méltányosságot. Vas megyében végül hét járás létrehozása mellett döntött a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Ez a beosztás megegyezik Vas vármegye történeti járásaival. Január elsejével hét vasi járási székhely településen: Celldömölkön, Körmenden, Kőszegen, Sárváron, Szentgotthárdon, Szombathelyen és Vasváron jöttek létre a törzshivatalból és ágazati szakigazgatási szervekből – a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveinek jelenlegi kirendeltségeiből – álló járási hivatalok. Ezeken kívül okmányiroda működik ezután is Csepreg, Répcelak és Őriszentpéter városokban. A megye többi községében – igény szerint –települési ügysegéd fog majd a járási hivatal képviseletében, helyben – a hét meghatározott napjain – ügyfélfogadást tartani. Arra törekedtünk, hogy ahol lehet, ott az állampolgárok változatlan helyszínen, a polgármesteri hivatalokban, az államigazgatási feladatokat ellátó munkatársaknál intézhessék továbbra is az ügyeiket. A megyében a járási hivatalok döntően a polgármesteri hivatalok épületében nyertek elhelyezést. Szombathelyen a hivatal több épületben működik. Egyrészt a Megyeházán, ahol 1983-as megszüntetéséig az előző járási hivatal tevékenykedett. A szombathelyi okmányiroda és a gyámhivatal marad az eddigi helyén. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 313 főben határozta meg az önkormányzati hivataloktól a vasi járási hivatalokba átveendő munkavállalók létszámát. Ezt a keretet az önkormányzatok által meghatározott dolgozókkal töltöttük fel. A járási hivatalokban dolgozó kormánytisztviselők száma ennél több, hiszen kiegészül a kormányhivatal – már eddig is a járásszékhelyen lévő – szakigazgatási szervei jelenlegi kirendeltségei dolgozóival.
 

Hogyan változott meg a területi államigazgatás január elsejével?


1990. óta az államigazgatási ügyeket a jegyzők, majd a polgármesteri hivatalokon belül az okmányirodák, illetve a koncentrált területi államigazgatási szervek végezték. Ez azt eredményezte, hogy az elmúlt húsz évben a területi közigazgatásban már-már átláthatatlan feladat- és szervezetrendszer alakult ki, összemosódott az önkormányzati és állami igazgatás. Arról nem is beszélve, hogy az állam nem tudta ellenőrizni a településeken saját feladatainak végrehajtását, mert ott nem volt erre létrehozott intézménye.
A jegyzők, kivételesen a polgármesterek által ellátott hatósági ügyek 90 százaléka eddig államigazgatási jellegű volt. Ez azt jelenti, hogy ekkora mennyiségű – az állam által áthárított – pluszfeladat hárult eddig az önkormányzatokra, a jegyzőkre. Ezek az anomáliák szűnnek meg azzal, hogy az államigazgatási ügyek egy jelentős részét az állam a saját szervezetrendszerén keresztül, a kormányhivatalok részeként működő járási hivatalok útján fogja intézni, míg az önkormányzatoknál a helyi ügyekkel kapcsolatos feladatok maradnak. Ennek köszönhetően szándékaink szerint könnyebbé, gyorsabbá válik az állampolgárok számára az ügyintézés. A kormányablakokban megvalósul az úgynevezett „egyablakos ügyintézés“, másrészt a jegyzők válláról lekerül az az óriási teher és feladat, amely az elmúlt húsz évben hárult rájuk. Ez is hozzájárult az utóbbi években az önkormányzatok rossz finanszírozásához. A járási hivatalok számára a legtöbb teendőt az okmányirodákban elvégzendő ügyek fogják jelenteni, ezeket a személyi adat- és lakcímnyilvántartással, útlevél-igazgatással és a közlekedési igazgatással kapcsolatos feladatok adják. A jegyzőknél csak azok az ügyek maradnak, amelyekhez a helyi viszonyok ismerete elengedhetetlen, vagy amelyekben helyi mérlegelési lehetőség is van. Azonban a helyi igazgatáson túlmenő ügyeket, mint például egyes szociális igazgatási, gyermekvédelmi és gyámügyeket már a járási hivatalok intézik. A területi államigazgatási szervek közül a járási hivatalok szakigazgatási szerveiként tevékenykednek január elseje óta a kormányhivatal körzeti, városi kirendeltségei: a munkaügyi kirendeltségek, a népegészségügyi intézetek, a körzeti földhivatalok, az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok, valamint a korábban a polgármesteri hivatalok keretei között működő építésügyi hivatalok, illetve szociális és gyámhivatalok.


Hogyan érintik ezek a változások az állampolgárokat?


A cél az, hogy az eddiginél egyszerűbben és gyorsabban intézhessék ügyeiket. Az igazi változást az év végén érzékelhetik majd az állampolgárok. Ekkor a mostani okmányirodák bázisán megnyílnak a kormányablakok, amelyek a járási hivatalok integrált ügyfélszolgálataként teszik lehetővé közel kettőezer-ötszáz ügy egy helyszínen történő intézését. A kormányablakokban a földhivatali ügyektől kezdve a személyi okmányokig, vagy a munkaügyi és családtámogatási kérelmekig számos ügyben kezdeményezhetnek eljárást. Az azonos szabályozók mentén lefolytatható eljárásokkal pedig hatékonyabb, racionálisabb lesz az ügyintézés.
Az önkormányzatok mennyire voltak partnerek az új rendszer kialakításában?
Az elmúlt hónapokban folyamatos volt a párbeszéd a kormányhivatal vezetése és munkatársai valamint a polgármesterek, képviselő-testületek, jegyzők között. Az előkészítő munka során magam is felkerestem a hét járásszékhely települést, ahol az adott járáshoz tartozó valamennyi település polgármestere számára tájékoztató fórumot tartottam. Ezúton is szeretném kifejezni a köszönetemet mindenkinek, aki közreműködött a vasi járási hivatali szervezet kialakításában. Történelmi eseménynek tartom a járások újbóli megszervezését, a járási hivatalok kialakítását. Úgy gondolom, a munkájukat most megkezdő járási hivatalok a magyar közigazgatás szerves részei lesznek, költséghatékonyan és magas szakmai színvonalon látják majd el feladataikat.

 

Erős D. Zoltán

 

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu