2020. június 1. Hétfő  ·  Eddigi látogatók: 1,833,716  ·  Online: 74
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Távoli tájak madarai
Nyomtatható változat!

A Nílus-völgy madarai (II.):
Madarak lakott területeken

 A pálmagerle hímje színes tollazatúA Nílus folyó mentén látható madarakról adtunk ízelítőt a lap előző számában. Azokat a fajokat vettük számba, amelyek leginkább vízhez kötődnek, állandó lakói ennek a tájnak vagy a folyóvölgy kedvező ökológiai sajátosságait kihasználva vonulnak, táplálkoznak, pihennek. A Nílus-völgy, az egyiptomi civilizáció bölcsője és a legfontosabb élettere a napjainkban is. Az emberi környezet az állatvilágot is alkalmazkodásra készteti. Számos madárfaj találja meg életfeltételeit az egyszerűbb épületek, mezőgazdasági területek környékén éppúgy, mint a zsúfolt, sűrűn lakott városi környezetben vagy a szállodák parkjainak területén. Néhány érdekesebb fajt összegzünk az alábbiakban, azokat, amelyeket a Nílus egyiptomi szakaszán figyeltünk meg a folyó mentén vagy ettől kissé távolabb.
A folyóvölgyet kísérő pálmaligetek legfontosabb faja a datolyapálma, termése az embernek, lombozata számos madárnak nyújt megélhetést. Nevéhez méltóan kifejezetten gyakori faj a pálmagerle (Streptopelia senegalensis), amelyik azonban más élőhelyeken is gyakorta megjelenik. A hím kifejezetten színes jelenség, a szárnyában kékes színek is megjelennek. Általában párban jár, olykor számos madár összeverődik egy-egy kis ligetben vagy parkosított területen.
Szinte csak emberközelben látható a hazánkban is egyre gyarapodó dolmányos varjú (Corvus cornix). Igazi túlélő, hiszen a folyó partján éppúgy megjelenik, mint a főváros, Kairó mecsetei között vagy éppen valamilyen félsivatagi területen. Utcai szemét nem maradhat előlük rejtve, de felfedezik a házi galambok vagy pálmagerlék fészkeit, a turisták által látogatott romok környékét, elhagyott táplálékmaradványokat kutatva.
A nálunk mindenütt lábunk előtt ugráló házi veréb egyiptomi rokona a berki veréb (Passer hispaniolensis). Ez a faj Európa déli részein is sokfelé előfordul, a Nílus mentén olykor zajos csapatokban húznak be egy-egy éjszakázóhelynek alkalmas fa ágaira.
Valamennyire verébszerű, de jóval nagyobb testű, hosszú farkú madár is feltűnik a lakott területek fáin, a barna bülbül (Pycnonotus barbatus). Megjelenik a megművelt terület környékén, sőt a távolabbi oázisokban is. A feje sötét, ez a szín lehúzódik a begytájékra is. Az alsótest szennyes fehér, a hát barnás. Farka sötét. Bizalmas madár az emberrel szemben, alig néhány méterre bevárja az arra közeledőt. Egy-egy csöpögő csap nemcsak ivó-, hanem fürdőhely is számára. Képeinken is egy ilyen, éppen vízfürdőzés utáni példány látható. Amíg a barna bülbül állandó madara ennek a tájnak, ősszel és télen olyan fajok egyedei is feltűnnek a vízben gazdagabb üdülőterületek környékén, amelyek Európából vonulnak erre a tájra, a telelő területükre. Az öntözött pázsiton, cserjék között ugráló kékbegy (Luscinia svecica) szokatlan látvány egy magyarországi madármegfigyelőnek, hiszen hazánkban leginkább a nádasok madaráról van szó. A fehércsillagos kékbegy téli tollazatban kevésbé feltűnő jelenség, de a begytájék halványabb kék foltja még így is kivehető. Ősztől tél végéig számos példány figyelhető meg különböző települések nedvesebb területein.
Az európai fajok közül a tarka tollazatú búbos banka (Upupa epops) is feltűnik. Nyugodtan szedeget a parkokban, mezőgazdasági területeken. Mi egy szép példányt Kairó kopt temetőjében figyeltünk meg, amelyik másodmagával kereste táplálékát.
Sziklás, köves hegyoldalakon, valamint az ókori romok kövein egy különleges hantmadár is a szemünk elé kerülhet. A koronás hantmadár (Oenanthe leucopyga) igazán feltűnő jelenség. Testének nagyobb része fekete, de a fejtető és a farok alja hófehér. Farka középső tollainak a vége fekete. A csőre vékony és megnyúlt. Az a madár, amelyik a philea-i Isis templom romjain a szemünk elé került, azért volt különös, mert a csőre erősen lefelé hajlott, ami ennél a fajnál eléggé szokatlan jelenség. A kövek repedéseiben pókokkal, rovarokkal táplálkozik.
Ugyancsak rovarevő, de zsákmányát a levegőben kapja el az Európában már nem honos, apró termetű smaragdgyurgyalag (Merops orientalis). Néhány példányát villanydróton pihenve láttuk. A Nílus-völgyben egy önálló alfaja él, amelynek a torka zöld, ezen egy vékony sötét szalag húzódik. A kiválóan repülő gyurgyalagokon kívül a magasban, különösen szeméttelepek vagy éppen sziklás területek felett számos ragadozó madár is feltűnik. Az egyik leggyakoribb faj a barna kánya (Milvus migrans). Kissé villás farkáról és barnás színeiről könnyen felismerhető. Ahol valamilyen táplálékforrás adódik, ott akár tízesével is láthatók a levegőben köröző madarak.
A Nílus-völgy és környéke nemcsak az embernek nyújt megélhetést, hanem a madaraknak is – állandó és vonuló fajoknak egyaránt. Némi szerencsével, kitartással számos különleges madár is a szemünk elé kerülhet. Két részes cikkünkben ezekből mutattunk be néhányat, egyben kedvcsinálónak is szánva. Egyiptom ókori kultúrájának emlékeit járva érdemes a madarakra is figyelni, mert olyan fajokat is láthatunk, amelyek hazánkban nem élnek vagy csak ritkán kerülnek elő. A Nílus-völgy egy természetes zöldfolyosó, különleges madárvilággal!

 

Képek és szöveg:
Dr. Juhász Lajos
Debreceni Egyetem, MÉK,
Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu