.

Útlevéltolvaj papagáj Új-Zélandon

Egy rámenős papagáj ellopta egy Új-Zélandon tartózkodó skót turista útlevelét. A fontos dokumentum a busz csomagterében volt, a nyaraló férfi táskájának zsebében. A csoport a déli sziget Milford fjordjait látogatta meg, amelyek az UNESCO természeti világörökségének részét képezik, amikor a kíváncsiságáról ismert keapapagáj (Nestor notabilis) kihúzta az útlevelet és elsietett vele. A keresés semmilyen eredményt nem hozott és a rendőrség sem biztatja semmi jóval a férfit. A keák egyébként gyakran fosztogatnak a környéken. Egyik kedvencük az autó első szélvédőjére szerelt ablaktörlő gumilapátja. Ezeket rendszeresen megrágják, vagy lefejtik és elviszik. A „kirabolt“ férfinek új útlevelet kell készíttetnie, ami hetekkel meghosszabbítja a tartózkodását. Ez drága nyaralás lesz!
Forrás: www.spiegel.de

Kétnemű zebrapinty döbbentette meg a kutatókat

Az érdekes mutáns madárban a hím és a nőstény nemi jelleg pontosan a madár testének közepén elválik, mintha az állat egyik fele hím lenne, a másik pedig tojó. A kutatók most azt remélik, e furcsa lény alapján megérthetik, hogyan alakul ki egy embrió neme. Madaraknál és emlősöknél egyaránt a nemi kromoszómák határozzák meg a kifejlődő új egyed nemét. Ha például egy emlős embrió az X kromoszóma mellé kap egy Y kromoszómát is, akkor a gének gondoskodnak arról, hogy a meghatározatlan nemi mirigyekből herék fejlődjenek ki. A herék azután olyan hormonokat termelnek, amelyek fokozatosan elnyomják a női nemi jegyeket és serkenti a hím genitáliák kialakulását. Ha két X kromoszóma találkozik, akkor ez a gén hiányzik az embrióból, tehát női nemi szervek fejlődnek ki. A kromoszómák és gének tehát meghatározzák az élőlény nemét, ám a test többi részének nemi jellegét – az eddigi elmélet szerint – a nemi szervekben termelt hormonok alakítják ki. Ennek az agyra is kellene vonatkoznia, ám a ketté osztott zebrapinty idegrendszere más történetet mutat. Arthur Arnold és a csapata, a University of California Egyetem kutatói megvizsgálták a furcsa mutánst, és megfigyeléseiket közölték a „Proceedings of the National Academy of Sciences“ című szaklapban. A kétnemű madár agyában megvizsgálták azokat az idegsejteket, amelyek az énekért felelnek. A hímnél, amelynek a nőstény meghódítására énekelnie kell, ezek a sejtek fejlettebbek, mint a tojó esetében. Itt a neuronok mérete láthatóan nagyobb. A vizsgált madár agyának jobb féltekéje kifejezetten hím jelleget mutatott. A bal oldal genetikailag női jelleget mutatott. Ha azonban a hormonok határoznak meg mindent, akkor az azonos hormonháztartáshoz tartozó agy mindkét oldalának egyformának kellene lennie. Így az éneklést vezérlő idegeknek mindkét oldalán egyformán hímnek vagy egyformán nőinek kellene lenniük. A vizsgált madár esetében azonban ez nem így volt. A jobb oldal határozottan hím, a bal pedig határozottan nőstény jegyeket mutatott. Arnold és kollégái ebből arra következtetnek, hogy a nemi kromoszómák által hordozott gének – az eddigi nézettel ellentétesen – igenis meghatározzák a kifejlődő lény agyának nemi differenciálódását. Erre dolgoznak rá később a hormonok, ugyanis összességében – a különbségek ellenére is – a kétnemű madár agya inkább hím jegyeket mutatott. „A kutatás eredménye az első kézzel fogható bizonyíték arra, hogy a nemet a gének és a kromoszómák határozzák meg és nem elsődlegesen a hormonok.“ – így a tudósok. Már korábbi vizsgálatok is kimutatták, hogy a gének és a kromoszómák hatással voltak a vizsgált egerek és patkányok méretére és más tulajdonságaira, ám hogy miként dolgoznak együtt a hormonokkal, az még mindig homályos. A kutatás hosszú távon talán arra a kérdésre is választ adhat, hogy bizonyos agyi megbetegedések miért folynak le teljesen különböző módon férfiaknál és nőknél.
Forrás: www.spiegel.de
 

Összeállította: Mihalec Gábor
Sándorfalva