.

A katolikus egyház és a természetvédők együtt indítottak kampányt pálmavasárnapra a sárgafülű papagájok megmentéséért. Ez a papagájfaj nagyon közel áll a kihaláshoz amit súlyosbít, hogy az Andok lejtőin növő viaszpálmák ágait – amelyek a madarak természetes otthonaiul szolgálnak – tömegesen vágják le a hívek az ünnepségre, hogy Jézus jeruzsálemi bevonulását mintázzák velük. Az egyház Kolumbiában most eldöntötte, hogy hatékonyan fellép a viaszpálmák – és ezzel együtt a sárgafülű papagájok – védelmében. Alirio Lopez tiszteletes Bogotában, az ország fővárosában, a Simon Bolivar parkban alexandrapálma csemeték százait áldotta meg, hogy felnövekedve, ezeket használják a hívek a pálmaág-lengetésre. Az akciót emberek százai előtt hajtották végre. „Urunk, Istenünk, te aki a Földet, a vizet, a növényeket és állatokat teremtetted, Te áldd meg ezeket az alexandrapálmákat!“ – mondta a pap és meghintette a 15 centis csemetéket szentelt vízzel. „Isten mindig megbocsát, az ember olykor, a természet viszont soha.“ – hangsúlyozta a kolumbiai püspöki konferencia főtitkára Fabian Marulanda.
„A természet elleni minden erőszaktételünkért előbb vagy utóbb meg kell fizetnünk.“
A sárgafülű papagájból már csak 540 példány létezik a világon. Luz Mery Cortes, a kampány egyik munkatársa, az Organisation Conversation International társaság munkatársa nem hiszi, hogy a viaszpálmák levágását ennyivel meg lehet teljességgel szüntetni. A fát, amelyet 1985-ban Kolumbia nemzeti jelképének kiáltottak ki egyébként sem szabadna a hatályban lévő törvények szerint lenyesni. „Sajnos nem várhatjuk el, hogy egy ennyire megcsontosodott hagyomány egyetlen nap alatt megváltozzon“ – mondta Cortes, majd hozzátette: „Ám ha teljesen tétlenek maradunk, akkor a viaszpálma és a sárgafülű papagáj együtt fog eltűnni erről a bolygóról.“ A zölt papagájból, amelynek egy jellegzetes sárga folt van a sötét szeme alatt, és amelynek tudományos neve Ognorhynchus icterotis, már csak 540 példány létezik a világon. A fajt mintegy 20 évig kihatlnak is hitték. A zöld-sárga madár a túlélés specialistája, amely a kolumbiai északi-Andokban él. A szezonális élelem kutatása közben hatalmas rajokban repülte be valamikor a hegyvidéket. Azonban nem tudta felvenni a versenyt a fészekrabló és vadászó emberekkel, valamint az életterét eltüntető fakitermeléssel. Az 1970-es években a populáció összeomlott. Csaknem 20 évig kihaltnak hitték a sárgafülű papagájokat. Ez volt a hivatalos álláspont egészen 1995-ig, amikor újra megpillantottak kis rajokat. A sárgafülű papagáj sorsa szorosan összefonódik a viaszpálmákkal. E fák gyümölcse táplálékul, az ágai pedig alvóhelyül, míg a torzsükben lévő odúk költőhelyként szolgálnak a madarak számára. A kölcsönös együttműködésből a fák is komoly előnyöket élveznek hiszen a madarak terjesztik el magvaikat.

Mihalec Gábor
Forrás: http://www.stern.de/wissen/natur/gelbohrsittich-kirchenfest-beschleunigt-artensterben-537982.html