2021. április 11. Vasárnap  ·  Eddigi látogatók: 2,117,545  ·  Online: 82
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
A napraforgó etetéséről
Nyomtatható változat!

.

Téli időszakban különösen aktuális kérdés a napraforgó magvak etetésének tudnivalóiról szót ejteni, hiszen magas olajtartalma miatt jó az íze, és papagájaink nagy élvezettel fogyasztják, illetve ennek révén alkalmas megfelelő táplálóértéket biztosítani a hideg hónapokban.
A napraforgó igen változatos kaszatméretben és színben hozzáférhető magféleség. A legolcsóbb és legelterjedtebb a kis fekete szemű, ún. olajnapraforgó, amelynek igen magas, 17% feletti az olajtartalma. A következő a csíkos napraforgó, amelyből szintén létezik kis és nagy kaszatú változat. A kisméretű csíkos mag, az ún. iregi, kedvelt elesége a közepes méretű papagájainknak. A nagyméretű csíkos magvak elsősorban nagy papagájaink, az arák, amazonok és kakaduk eleségei. A fehér kaszatú változatot elsősorban a külföldi gyártók keverékeiből ismerheti a nagyközönség. Ennek az az oka, hogy ez a legdrágább napraforgó, mivel igen keveset terem, de a legalacsonyabb az olajtartalma is.
A külföldi irodalom egyenesen tiltja a kizárólagos napraforgó-etetést, és azt csak mintegy 35%-os részarányban tartja elfogadhatónak, ha a keverékben ez a csíkos, vagy fehér változatból kerül ki. Mindazonáltal több német tenyészetben láttam, hogy a téli hónapokban csak csíkos napraforgót etettek… Költséghatékonysági és praktikus okok, tehát nem csak a magyar tenyésztők sajátja. A napraforgómag további jellemzője, hogy kezelés nélkül megmolyosodik. A molyos napraforgóban ragadós barna szemcsés képletek alakulnak ki, és természetesen molylepkékkel is sűrűn találkozunk majd. Az ilyen mag is nyugodtan etethető, azonban mennyiségi veszteséggel kell számolnunk mindenféleképpen. A molyosodást úgy kerülhetjük el, ha olyan napraforgót vásárolunk, amelyet a tavaszi időszakban gázosítottak, így mentesítettek a kártevőktől. A rossz körülmények között, hosszú időn keresztül tárolt napraforgó megavasodhat, ezért vásárláskor néhány szemet kóstoljunk és szagoljunk meg a felkínált tételből.
A csíkos napraforgó beltartalmi értékei a tápanyagok tekintetében körülbelül megfelelőek papagájaink számára, azonban szegény vitaminokban és ásványi anyagokban. Különösen a kialakuló kalciumhiány lehet igen veszélyes és végzetes, ezért mindenféleképpen legyen szépia papagájaink röpdéjében. Ha a szépiát a röpde alsó harmadában (közel a földhöz) helyezzük el, akkor nem kell attól tartanunk, hogy madaraink pusztán szórakozásból tönkreteszik azt, de igény esetén fogyasztani fognak belőle. Fontos még napraforgó-monodiéta esetén a kétnaponta felkínált sárgarépa, és a rendszeresen itatott multivitamin, illetve mikroelem készítmény.
Kizárólag napraforgót etetni csak azokban a szituációkban indokolt az előbb említett kiegészítésekkel, amikor papagájaink energiaszükséglete magas. Ezek a téli időszak (feltéve, ha fűtetlen körülmények között teleltetünk), illetve a költés során, ha a fiókák már elérték a tokos nagyságot. A napraforgó-monodiéta veszélye még az elhízás, amely különösen a kis helyen tartott, és fekete napraforgóval etetett példányokat érinti. Mivel azonban az étkesség és étvágy belső értékmérő tulajdonság, ennek révén nem minden példányt érint egyformán. Ebből az következik, hogy nem minden azonos körülmények között tartott madarunk fog elhízni. Az elhízás esélye csökkenthető, ha a napraforgót nem ad. libitum, azaz nem étvágy szerinti mennyiségben etetjük. A jó minőségű (I. oszt.) napraforgó etetésének adagja 20%-kal nagyobb, mint az adott faj igénye egy átlagos magkeverékből. II.-III. osztályú mag esetén ez az érték 35-40% körül mozog.

Rostás Balázs
Vác
 

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu