.

A gémfélék többnyire nagyobb termetű gázlómadarak. Lábuk megnyúlt gázlóláb, amelynek segítségével nemcsak a vízparton, hanem a vízben is kereshetik táplálékukat. Írásunk alanya, az üstökösgém a kisebb termetű gémfélékhez tartozik. Tollazatának finom rajzolata, nászruhájának ékessége miatt régebbi neve: selyemgém, ritkulóban lévő madarunk.

Elterjedése

Az üstökösgém Európában leginkább a délebbi területeken költőfaj. Ugyanakkor fészkelő költőtelepei ismertek ÉNy-Afrikától egészen Kis-Ázsián keresztül Irán DK-i területéig. Közép-Afrikában nagyobb állományban költ. Bármennyire jelentős a faj áreája, mégis egységes, monotipikus fajnak számít. Közép-Európában így hazánkban szórványos költőfaj. Rendszeresen költ az Alföld nagyobb kiterjedésű halastavainak nádasaiban, a Tisza-tó fűzbokrosaiban és a Dunántúl egyes vízi élőhelyein.

Jellemzői

A kisebb termetű gémfélékhez tartozik, testnagysága 45-50 cm, szárnyfesztávolsága valamivel meghaladja a 80 cm-t. „Kisebb alakú ékes gém“ (idézet Herman Ottó a Madarak hasznáról és káráról c. könyvéből). Ülő, nyugalmi helyzetben tollazata világos barnás-sárga, de ha szárnyra kap, akkor röptében a szárnyak egyből fehérnek látszanak. Jól látható ez a mellékelt röpkép fotókon is. Az öreg, nászruhás példányokon a tavaszi időszakban kifejezetten hosszú tarkótollak („üstök“) kölcsönöznek a madárnak különleges megjelenést. A nászruhán ezek a látványos, kihegyesedő tollak közepe fehér, szegélyük fekete. A madár hátán a tollazat halványsárga. Hasonló színezetű a feje és a nyaka is. A csőrének kékes színárnyalatát a csőrvég fekete színe töri meg. A lába sárgás, a csüd és a lábujjak egyaránt, de a tavaszi költési időben ez akár élénkpirosra is változhat. A fiatal madaraknak még nincsenek tarkótollai, a fej és a nyak hosszanti irányban erősen csíkozott. Vonulási időben Afrikában ugyanazon élőhelyen (pl.: Nílus-völgy) egyidőben előfordulhat a közeli rokona az indiai üstökösgém. Ennek a nyaka, melle harántsávozott, szemben a nálunk is honos fajjal. A cikkünkhöz mellékeltük az üstökösgém és az indiai üstökösgém röpképét, valamint néhány gémfélét az összehasonlítás kedvéért. A kis kócsag tollazata hófehér, lába fekete, de a lábujjak sárgák. Valamivel nagyobb, mint az üstökösgém. A nászruhás pásztorgémen fejtetető tollazata és részben a nyaka, a háttollak kissé sárgásak, a tollazat egyébként fehéres. Lába és a csőre szürkés-sárgás.

Életmódja

Az üstökösgém vonuló madár. Az európai állomány Afrikában telel, vonuláskor a nagy folyókat követi. Hazánkba áprilisban, május elején érkezik és októberben vonul el. Élőhelye tipikus vizes területek, ahol kellő táplálék és leshelyek is segítik megtelepedését. „Szereti a nem igen magas növényekkel borított posványok széleit, a hol behúzott nyakkal leselkedik s jár tápláléka után , mely apró halból, békából, vízi féregből és rovarokból áll“. (Herman Ottó). Zsákmányát nagyrészt lesből szerzi képes percekig mozdulatlanul állni a sekély vízben, majd a lehetséges zsákmányt észlelve teste megnyúlik, szinte rálapul a vízre, majd hirtelen lecsap hosszú szigonyszerű csőrével és máris a csőrében ficánkol az apróhal.
Fészkét vagy a vízparton, ártereken lévő fákra, bokrokra vagy a nádasba építi. Gyakran más fajokkal (pl.: nagy kócsag, bakcsó) vegyes gémtelepekben költ. Teljes fészekalját 4-6 tojás alkotja. A fiókákat a begyében hozott táplálékkal eteti, amelyet kezdetben kiöklendez, később már a fiókák szedik ki a szülők torkából.
Óvatos madár, amely ritkán válik embertűrővé. Azonban olykor megjelenhet egy-egy olyan nagyobb, sekélyebb vizű, növényzettel részben benőtt csatorna mentén, amely lakott területet keresztez. Veszély esetén testét kinyújtja, fejét felfelé tartja.
Állománya Európában csökken. A hazai populáció nem túl jelentős, 3-400 költőpárra tehető. Az európai állományán kívül nagyobb számban él Törökországban. A két földrajzi területen mintegy 20-27 ezer párra tehető a fészkelő madarak száma. A cikkünkhöz mellékelt üstökösgém fotókat is Törökországban készítettük, egy tengerbe torkolló vízfolyás mentén.
Az üstökösgém a hazai gázlómadarak közül az egyik különleges megjelenésű faj. Ritkán kerül szemünk elé, megfigyelése ezért igazi élmény! Gázlómadár, egy selymes tollú üstökös!

Szöveg és fotók:
Dr. Juhász Lajos
Debreceni Egyetem
AGTC, MÉK Természetvédelmi
Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék