Az állatrendszertan a japán fürjet a madarak osztályába, a tyúkalkatúak rendjébe (Galliformer), a fácánfélék családjába, a fürjek fajába sorolja.

Japán északi területein kezdtek el vadonban szaporodni. A XIII., XIV. században kezdték el háziasítani, elsőként, mint szobamadár. A későbbi évek során terjedt el, mint gazdasági állat, ízletes húsa és tojása miatt.

Kis helyen is szakszerűen kell tartani, de díszállatként jól mutat nagyobb madár volierekben is. Általában a földön tartózkodik ritkán száll fel ágakra, vagy ülőkre. A madár a volier alján minden ehető hulladékot összeszed, és megeszik. Egyáltalán nem zavarja a felette lévő, vagy éppen földre szálló madarakat. Csendes, nyugodt dísz- és gazdasági madár. Tartható kint volierekben is és belső helyiségekben. 16 oC-nál majdnem minden nap megtojik. Általában a volier egy-egy sarkában keres búvóhelyet, ahol a tojásait lerakja.

Tudományos vizsgálatok is igazolják, hogy a fürjtojás étkezésre és kozmetikai célokra kiválóan alkalmas.

5-6 db fürjtojás beltartalma azonos 1 db tyúktojáséval. Annyi különbséggel, hogy a fürjtojásnak nagyobb a vitamin értéke, gyógyhatása, van (pl. gyulladáscsökkentő és antiasztmatikus, vérnyomáscsökkentő) és lényegesen kevesebb koleszterint tartalmaz.

Igen nagy szerepe van a vendéglátásban is (kiválóan alkalmas szendvicsek, hidegtálak díszítésére), készíthetjük főve, sütve, füstölve. Főzési ideje keményre 2 perc. A kemény héja révén akár 30 napig is tárolható hűvös helyen.

Ha a madártenyésztő madarak etetésére használja a főtt fürjtojást, rendkívüli meglepetésekben lesz része. Madarainál pozitív eredményeket érhet el.

Én a főtt fürjtojást gyémántgalamboknál próbáltam ki. Kevesebb volt a szalmonella fertőzésben megbetegedett madár. Sok esetben tapasztaltam serkentő hatását is, lényegesen gyorsabban fejlődnek a fészekben lévő fiókák, kevesebb az elhullás is ezeknél a galamboknál. Természetesen reszelve lágy eleségbe teszem bele.

Mint említettem kis helyen is tarthatók és szaporíthatók. 3 tyúkhoz 1 kakast tegyünk, ha még kelteni is akarjuk a tojásokat. Pl.: 1 m2-en 18 db tyúk 6 db kakassal igen intenzíven tojik. Természetesen itt már ajánlom etetésre a baromfi tojótápot, heti egyszeri vitamin itatást, és ásványi anyag kiegészítőket.

Jó takarmányozás és megfelelő hely és fény biztosítása mellett 1 fürj évi 280-290 db tojást termel. Általában 14-15 hónapig intenzíven tojik.

Legelterjedtebb színváltozata a vadszín, melyeknél a kakas mell részén sárgásbarna színű, míg a tojó szürkés alapon, feketén pikkelyes rajzú. Említetteken kívül az alábbi színekben is előfordul: fehér, fehér-tarka, bronzvörös, bronz-tarka, zsemlesárga. Utóbbiakra mondják, hogy díszmadárként is lehet tenyészteni tetszetős színük miatt.

A színek nem befolyásolják a tojástermelést, vagy a kifejlett súlyt, ami kifejlett korban 22-25 dkg-ot is elérhet.

Több esetben felmerült a kérdés: A japánfürj ugyanaz, mint a fáraó fürj? Szakirodalmak szerint nincs számottevő különbség a két madárfajta között. Sok-sok tapasztalatot szereztem, hisz közel húsz éve tenyésztem a japánfürjet igen jó eredménnyel. Szívesen adok további tájékoztatást, felvilágosítást annak, aki szeretne japánfürjet tenyészteni díszmadárként, vagy gazdasági célokra.

Tóth Sándor
Gyémántkoszorús mestertenyésztő
(Budapest)