.

A nappalok rövidülése és az időjárás romlása a galamboknak egyet jelent a költés és fiókanevelés végével. A galambok szeptember-október körül megkezdik a nagyvedlést, amikor már nem szabad őket a fiókák nevelésével terhelni, mert nem tudnak kellően felkészülni a jövő évi tenyészidőszakra. Ilyenkor ajánlatos a galambok takarmánykeverékében megemelni a hüvelyesek arányát. Nagyon fontos a galambok jódigényét kielégíteni a vedlés időszakában, továbbá hetente vitamint és elektrolitot adni nekik. A galambok, ha nincsenek a vedlés ideje alatt leterhelve és megkapnak minden szükséges tápanyagot, akkor általában november elejére átvedlik tollaik nagy részét.
A galambkiállítások: Az igazi megmérettetés a díszgalambászok számára pont a tél közepére esik, ugyanis a legtöbb díszgalamb-kiállítás december-január hónapban zajlik. Ezt már hetekkel, hónapokkal megelőzi a galambok felkészítése. A tenyésztők hozzáértő szemmel figyelik a galambokat egészen a fészekből való kirepülésük óta és mire a kiállítások ideje eljön, már csak azokkal a galambokkal foglalkoznak, amelyeket érdemesnek találnak a megmérettetésre. A kiállításokra szánt madarakat olajos magvakban dús eleséggel etessük, hogy tollazatuk fényes és selymes legyen. Ha kiállításra szeretnénk nevezni madarainkat, érdemes beszerezni egy szabványkiállítási ketrecet, amibe a rendezvényt megelőző hetekben naponta 1-2 órára behelyezhetjük a madarakat, hogy megszokják a bezártságot, és a kiállításon ne legyenek megrémülve, ne törjék össze magukat, tollazatukat és természetes formájukat mutassák. A kiállítások előtt leoltják a galambokat, nehogy elkapjon valamit egymástól a rengeteg helyről érkező madár. A kiállítás előtti napon érdemes megfürdetni a galambokat langyos samponos vízzel, aztán száraz, meleg helyen megvárni, amíg teljesen megszáradnak.
A galambok a kiállítások lezárultával megkezdhetik tényleges pihenőjüket. A takarmányban megnövelhetjük az árpa arányát, amivel megakadályozhatjuk a madarak elhízását. A hidegebb napokon több kukoricát keverjünk az eleségükbe, hogy legyen elég energiájuk a testhőmérsékletük fenntartásához. Nem szükséges a galambházakban fűteni, mert egy egészséges, jó kondícióban lévő madárnak az éjszakai -10 , -15 fok elviselése sem jelent gondot. Figyeljünk arra, hogy minden galambunknak legyen saját ülőkéje, hogy a hideg éjszakákat ne a földön kelljen eltöltenie.
A padlóra szórhatunk kevés búzaszalmát, hogy a madarak ne a hideg betonon vagy fadeszkán álljanak. A vizet naponta többször cseréljük, mert télen akár 15-20 perc alatt is befagyhat, vagy használjunk itatómelegítőt, amely az itató alá helyezve éjjel-nappal termel annyi hőt, hogy a benne lévő víz nem fagy be. Napközben fagyos, de napsütéses időben engedjük ki a galambokat a volierbe, hogy levegőzzenek. Próbáljuk meg, amennyire csak lehet, elviselhetővé tenni a téli napokat madaraink számára.

Csabai Szabolcs