2020. augusztus 10. Hétfő  ·  Eddigi látogatók: 1,880,528  ·  Online: 90
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Ismerjük meg hazánk madarait!
Nyomtatható változat!

Egy termetes halászmadár

A szürke gém

A gólyaalakúak rendjébe viszonylag nagyobb termetű madarak tartoznak. A gólyákon kívül ide sorolják a gémféléket, kócsagokat, íbiszeket is. A gémek és a kócsagok talán leglényegesebb közös tulajdonsága, hogy repülés közben nyakukat „S“ alakban begörbítve tartják, szemben a gólyákkal, kanalasgémmel, íbiszekkel, amelyek nyújtott nyakkal repülnek. A kócsagok azonban többnyire fehér színűek, a gémek tollazata sötétebb. A gémek közül a legnagyobb termetű hazai faj a szürke gém, amely csaknem akkora, mint a fehér gólya. Folyók, természetes és mesterséges tavak körül gyakorta megfigyelhető, különösen a halastavak rendszeres vendége.

Elterjedése

A szürke gém palearktikus elterjedésű, politipikus faj, ami azt jelenti, hogy a nagy kiterjedésű áreán belül 4 önálló földrajzi alfaja ismert. Európa csaknem egészét lakja a legészakibb területek kivételével. Honos Ázsiában, Közép-és Kelet-Ázsiában egészen Kína területéig. Költ Afrikában, sőt Madagaszkár szigetén is. Vonulása során Európából egészen Afrika középső részéig eljuthat, elsősorban a nagyobb folyóvölgyek (pl.: Nílus) mentén.

Leírása

A gémfélék hazai képviselői közül a szürke gém a legtermetesebb. Álló helyzetben nyújtott nyakkal együtt a testhossza elérheti az egy métert. A szárnyfesztávolsága 150-170 cm. Tollazatának alapszíne kékes-szürke. Az öreg példányok feje, homloka fehér, amelyen oldalt fekete sáv húzódik, amely a tarkóra rányúló sötét hosszú dísztollakban végződik. A nyaka világosszürke, ezt függőlegesen sötét tollak szegélyezik. A csőre sárgás. Repüléskor a szárny külső részén az evezőtollak végei sötétek, a belső szárnytollak szürkék.
A szárnyízületeknél mindkét oldalon egy-egy fehér folt tűnik fel. Leszálláskor, szemből nézve a madár egy ereszkedő repülőgépre emlékeztet, a testalakjával és a fehér szárnyfoltjaival, mintha a „leszállófényeit“ – egyes madarak hasonló foltjait nevezi így az angol terminológia – használná.
A fiatal madarakon fejtető szürke, a dísztollak hiányoznak.

Életmódja

Tipikus vízközeli madár, a hosszú gázlólábával akár „gatyáig“ is begázol a vízbe. Nyugodt természetű, a zsákmányára lesből vadászik, képes hosszú percekig mozdulatlanul meredni a vízre, aztán a pillanat tört része alatt lecsap és a táplálékot a csőrével megragadja. Éles szemével azonnal felfedezi az elérhető prédát. Főként halakkal táplálkozik, ezek közül leggyakoribb az ezüstkárász, a dévérkeszeg, compó, törpeharcsa. Természetesen más halakat is zsákmányol, olykor egészen tekintélyes nagyságú példányokat. Ezeken kívül kétéltűek, kisebb kígyók is táplálékát jelenthetik. Halastavak partján a nádszegélyben, a gátak szélén gyakran többedmagával csoportosulva várják a kedvező alkalmat a táplálék megszerzésére. Hosszú, hegyes szigonyszerű csőre kifejezetten alkalmas a vízből történő zsákmányolásra. Nevelő vagy teleltető tavak, a lehalászáskor egyre sekélyebbé váló víz igazi gémparadicsom, ott, ahol kevésbé háborgatják. Zavartabb helyeken hamar szárnyra kel és tisztes távolságba repül. A szürke gém azonban nemcsak vizek mellett keresi táplálékát, hanem tarlókon, lucernatáblákban, gyepterületeken egyaránt. Olykor nagy kócsagokkal együtt laza táplálkozó közösséget alkotva számos szürke gém lesi a rovarokat vagy a talajfelszínen mozgó rágcsálókat, ezek is táplálékát alkothatják.
A szürke gém kolóniában fészkelő madár. Zavartalanabb folyóvíz melletti ártéri erdőkben, tavak belső területein lévő füzesekben, magasan építi gallyakból álló fészkét. Általában ún. „vegyes“ gémtelepekben költ, ami azt jelenti, hogy a szürke gém mellett más fajok (pl. üstökös gém, kis kócsag, bakcsó) is fészkelnek az adott területen. Amennyiben nincs megfelelő fás vegetáció, akkor a fűzbokrokkal tagolt nádasokban is költhet, ugyancsak más rokon fajok társaságában (pl.: vörös gém, kanalasgém).
A teljes fészekaljat 3-6 tojás jelentheti. Mindkét szülő kotlik, a fiókák mintegy három és fél hét után kelnek ki. A fiókák sokáig úgy néznek ki, mintha a középidő kicsinyített dinoszauruszai volnának. Csak a teljes tollasodásuk után lesznek „gémszerűek“. A gémfaluban zajos az élet.
Az eleség után kuncsorgó fiókáknak a szülők a begyükben hozzák a táplálékot, majd a fészekbe öklendezik azt. A nagyobb fiókák már az öreg madarak torkába nyúlnak a táplálékért. Amennyiben a jóllakott fiókák megijednek valamitől – pl.: ha valaki a gémtelep közelébe kerül –, a stresszhatás fokozott bélműködést eredményez, de ami kevéssé szokványos, az az, hogy gyakran a félig emésztett táplálékot is kiöklendezik, lehetőleg a betolakodó fejére.
A fiatal madarak a fészekből előbb kimászkálnak, majd a röpképességüket mintegy másfél-két hónap alatt érik el. A pár egy költési szezonban csak egy fészekaljat nevel. A fiatal madarak az öregekkel együtt a nyár második felében együtt mozognak vízparton, tarlón, lucernásban táplálékot keresve.
A szürke gém a hideg telek elől délebbre költözik. Leggyakrabban csak Dél-Európáig húzódnak le a hazánkban költő madarak, de távolabbra is eljutnak. A legnagyobb távolság, amit hazánkban megjelölt madár megtett, több mint 5000 km volt, egészen Afrika nyugati partvidékéig. Az enyhébb, jégmentes teleken számos áttelelő példányt látni, csatornapartokon, halastavak be nem fagyó átfolyói mentén vagy nagyobb folyók, tavak partján. Ősszel nagyobb csoportokban gyülekezik leengedett halastavakon, és más táplálkozóhelyeken.
Tógazdaságok ivadéknevelő tóegységein, nevelőtavak mellett a tógazdák nem szívesen tűrik meg a szürke gémek huzamosabb jelenlétét. Ügyes halászmadárként okozhat némi veszteséget. Zavarni, ritkítani azonban nem lehet, mert a törvény védi. Természetvédelmi értéke 10 000 Ft. Amíg vizeinkben halak élnek, a szürke gémek nem halnak éhen!

Szöveg és fotók:
Dr. Juhász Lajos
Debreceni Egyetem, MÉK
Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu