2020. augusztus 10. Hétfő  ·  Eddigi látogatók: 1,880,558  ·  Online: 90
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Fejezetek a papagájtartás kultúrtörténetéből (50.)
Nyomtatható változat!

Furcsa hasonlatok

A rendszertan nem volt mindig olyan kifinomult tudományág, mint napjainkban. Az állatokat nem több tulajdonságuk összege alapján sorolták be egyik vagy másik csoportba, hanem akár egy jellemző tulajdonság is elég volt ahhoz, hogy más fajokkal rokoni szálakat véljenek felfedezni. Ebből azután igen különös (kényszer-) házasítások jöttek létre. Kultúrtörténeti sorozatunk ötvenedik részében erre a jelenségre nézünk meg néhány csemegeszerű példát a papagájtartás kultúrtörténetéből.

 

Az ókor nagy természettudósa, Arisztotelész a ragadozó madarakkal hasonlította össze a papagájokat, méghozzá tette mindezt egyetlen számára ismert papagájfaj, a sándorpapagáj (Psittacula krameri), vagy ahogyan ők nevezték, a sittace megfigyelése alapján. Az összehasonlítás tárgya az íves csőr volt, amely hasonlított a ragadozó madarak csőrének felépítésére, ezért hát a papagáj is „minden bizonnyal“ ragadozó madár kell, hogy legyen.
Későbbi megfigyelők a lábfelépítést vették alapul, így a papagájok egy ideig a „párosujjúak“ csoportját gazdagították. A lábfelépítésük miatt a papagájokat „mászómadaraknak“ is osztályozták, ez a besorolás azonban hosszú távon nem volt tartható, ugyanis a tudósvilág megrökönyödését váltotta ki, hogy akadtak szép számmal olyan fajok, amelyek nem páros ujjúak, és mégis ügyesen használják lábaikat mászásra. (Finsch, 1867/68)
 

... a cikk teljes terjedelmében, színes fotókkal illusztrálva, a Díszmadár Magazin 2011. évi júliusi számában olvasható.

 

Mihalec Gábor
(Maja Müller-Bierl nyomán)
 

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu